Vadászati kultúránk gyökerei leginkább a német vadászhagyományokból eredeztethetők, az a vadászati kultúrkör volt legnagyobb hatással jelenleg gyakorolt szokásainkra. Fontos megérteni, hogy maga a vadászat az egyes ágazatok közt betöltött szerepét tekintve egyáltalán nem alárendelt, mindenkor több volt, mint egyszerű hússzerző tevékenység, vagy ha úgy tetszik hobbi. Az ember elmerülése a természetben sokkal inkább egy életforma olyan hagyományokkal és értékekkel, melyet tovább kell adni minden érdeklődőknek.  Sokat kell tenni azért, hogy a legszélesebb körben ismertté váljon, hogy az esetleges lövés a gondos vadgazdálkodási tevékenység végén tulajdonképpen nem más, mint a beérett gyümölcs learatása. A vadászat/vadgazdálkodás a természettel való együttélés egy speciális formája, aktív természetvédelem,  kapcsolat természet és ember között, melynek lényege a természet megismerése, szeretete és védelme, vadállományunk megőrzése a jövő generációk számára, önmérséklet tanúsítása és a vadnak kijáró tisztelet megadása.