Minden évben bekövetkező természetes biológiai jelenség a gím- és a dámszarvas bikák agancsának levetése, mely január végétől áprilisig tart.

• Egyre gyakrabban találkozhatunk levetett gímagancsokkal a természetben, hiszen az öreg bikák január végén már elhullathatják koronájukat. A fejdíszeket azonban csak az adott területen vadászatra jogosult szervezet engedélyével szabad összeszedni, ugyanis annak tulajdonát képezik. E nélkül a gyűjtés lopásnak minősül, míg az agancsok felvásárlása orgazdaságnak.
• A hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé.
• Ebben az esetben a vadvédelmi bírság összege legalább ötvenezer forint, de akár az egymillió forintot is elérheti.
• Az engedély nélküli agancsgyűjtők nem csak az agancs eltulajdonításával okoznak kárt. Az agancs keresése, felkutatása során végigjárják az erdő minden részét, beleértve a vad pihenőhelyeit is, nem hagyva nyugalmat a tél végén legyengült vadállománynak.
• Sok esetben a vad szándékos zavarásával, hajtásával próbálnak hozzájutni a már levetés végső stádiumában lévő agancshoz.
• Az ilyen drasztikus és illegális módszerek mind az agancs növesztésében szerepet játszó agancstő, mind a vad maradandó sérülését is okozhatják.
• Aki gerinces állatnak indokolatlanul maradandó egészségkárosodást okoz, az állatkínzást követ el.
• Ugyanakkor egy csapat megzavarásával a biztonságos közúti, illetve vasúti közlekedést is veszélyeztetik, hiszen  - adott esetben akár több tíz egyedből álló - szarvas „rudli” közúton történő hirtelen megjelenése tragikus kimenetelű közlekedési balesettel is végződhet.
• Egyre több területen lépnek fel a vadgazdálkodók az illegális agancsgyűjtés visszaszorítása érdekében a rendőrséggel közösen.
• Forrás: Nébih  - Magyar Természetjáró Szövetség.